Második alkalommal szerveztek helyi termékfejlesztéshez kapcsolódó műhelyfoglalkozást a Megyeháza Szász-termében, Miskolcon. Ez alkalommal megyénk két autentikus, nagy hagyományokkal rendelkező terméke a bor és a méz volt a középpontban. A rendezvényen elhangzott előadások letölthetők a honlapunkról.
A 2018. október 30-án megtartott műhelyfoglalkozás szervezője a BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség volt. Az elsősorban borászoknak, méhészeknek és a helyi termékfejlesztésben érintett szakembereknek szervezett rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők sikeres borászok és méhészek tapasztalataiból ismerjék meg a termékek piacra juttatásának lehetőségeit, illetve a termelés és értékesítés buktatóit is.
A műhelyfoglalkozást Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg.
A rendezvény első részében az ágazati támogatásokról és a borpiaci trendekről volt szó. Koleszár Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályának vezetője ismertette az aktuálisan elérhető méhészeti és borászati támogatásokat, többek között ismertette a Magyar Méhészeti Nemzeti Programban elérhető támogatások igénybevételének feltételeit és a támogatható tevékenységeket, illetve a Vidékfejlesztési Program aktuális kiírásait is a borászati üzemek fejlesztésére vonatkozóan.
Ezt követően Dr. Szakál Zoltán, a Miskolci Egyetem egyetemi docense mutatta be az elmúlt több mint tíz év borfogyasztási szokásaira és borpiaci trendekre vonatkozó kutatásainak eredményét. Mint ismertette: a nemzetközi fogyasztási trendek a reduktív technológiával készült borok irányába tolódtak el, ma már egyre tudatosabbak és racionálisabbak a fogyasztók. Élményt, különlegességet keresnek a borfogyasztók és emiatt azok a cégek, bormárkák kerülnek versenyelőnybe, akik mindig innovatívan gondolkodnak, és a boraikhoz kapcsolódóan más kapcsolt terméket, szolgáltatást is tudnak nyújtani. A bor bizalmi termék, ezért a márkák építésének különösen nagy jelentősége van. Előadását különösképp a desszertborokra vonatkoztatta. A desszertborpiac szűk szegmens, de népszerűsége töretlen. Itt még élesebb a verseny, a borkultúra szint függvényében a fogyasztó dönt az adott fogyasztási, vásárlási szituációban. Végezetül a digitális bormarketingről beszélt.
Az áttekintéseket követően két fiatal, ismert és sikeres tokaj-hegyaljai borász, Bárdos Sarolta és ifj. Szepsy István mutatták be elképzeléseiket és mondták el határozott véleményüket a szőlőtermesztésről, borászatról és a kiaknázható piaci lehetőségekről.
A műhelyfoglalkozás második részében a méhészet került terítékre. Molnár Gergely az ország legismertebb mesterméhésze szisztematikusan mutatta be a nehézségeket és kihívásokat a méztermelés kapcsán, illetve összefoglalta a siker általa fontosnak ítélt elemeit.
A nehézségekre a megoldást a több lábon állás segítheti, ezért egyedülálló, méhészethez kapcsolódó szolgáltatásokat és tevékenységeket valósított meg, mint a Mézmúzeum, ahol a látogatók testközelből nyerhetnek betekintést a méhészet világába vagy az Apiterápiás központ, ahol a méhészeti termékekben megtalálható aktív hatóanyagokat használják fel megelőzés és az egyes betegségek gyógyítása szempontjából.
A z utolsó előadás keretében Szónoczki István méhész gyakorlati szempontból ismertette az elérhető pályázati támogatásokat, és hívta fel a figyelmet azokra a szempontokra, amelyekre mindenképp érdemes odafigyelni a méhészkedés kapcsán.
A szekció végén egy kerekasztal beszélgetés során az ágazati szereplők közösen vitatták meg a nehézségeket és megoldási lehetőségeket.
A rendezvény a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Foglalkoztatási Paktum keretében került megszervezésre. A lezajlott műhelyfoglalkozást követően az elkövetkező években további hasonló rendezvényekre kerül majd sor, amelyek kifejezetten a helyi termék előállításával foglalkozó vállalkozások fejlesztését segíti.
Az előadások megtekinthetők az alábbi linkeken:
Borászati és méhészeti pályázati lehetőségek és támogatások
Koleszár Gábor vezető (Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal)
Borpiaci trendek és fogyasztási szokások, különös tekintettel a desszertborokra vonatkozóan – digitális bormarketing lehetőségek
Dr. Szakál Zoltán egyetemi docens (Miskolci Egyetem, Marketing és Turizmus Intézet)
A furmint szőlőfajta lehetőségei
ifj. Szepsy István borász (Szepsy Pincészet)
A Tokaj Nobilis Szőlőbirtok, egyedi minőség biztosítása
Bárdos Sarolta borász (Tokaj Nobilis Szőlőbirtok)
Mézes Gergő Méhészete – „Hol van a cumi?”
Molnár Gergely méhészmester (Mézes Gergő Méhészete)
Méhészkedés lehetőségek és kihívások
Szónoczki István méhész, Múcsony
Szeretne még több helyi termékről szóló cikket? Itt megtalálja.
Vissza