A foglalkoztatási paktum modellje és módszertana szerint megyei szintű foglalkoztatási együttműködések támogatása valósul meg abban a programban, melynek egyik alapdokumentuma a 2017 júliusában elkészült megyei foglalkoztatási stratégia. A projekt időszakában a stratégia minden évben felülvizsgálatra kerül, ami a - szintén évente megismételt - munkaerő-piaci felmérésre épül. Az ez évi felmérésre 2020 március-áprilisában került sor, így abban csak részben jelenhetnek meg az egészségügyi veszélyhelyzet hatásai. A gyorsjelentést 2020-ban nyilvánvalóan jelentősen befolyásolta az év első felében az egész világot érintő koronavírus-járvány. Mindazonáltal a gyorsjelentés elkészítésének időszakában friss, megbízható statisztikák csak részben álltak rendelkezésre.

Az elkészült dokumentum letölthető a projekt honlapjáról, az alábbiakban röviden bemutatjuk a gyorsjelentés főbb megállapításait.

A demográfiai folyamatok negatív spirálja lassulni látszik a megyében. Egyrészt csökkent a természetes fogyás mértéke, amelyet tovább erősíthet a 2019-ben ugrásszerűen megnövekedett házasságkötés-szám is. Másrészt a nemzetközi vándorlási egyenleg két éve 1000 fő fölötti plusz-lakosságot generál, ami már statisztikai értelemben is értelmezhető. Az egyes járások azonban nem egyenlően részesülnek ezekből a pozitív folyamatokból, különösen az északi határ mentén elterülő járásokban rossz a helyzet. A megyén belüli különbségek a korcsoportos felépítés, illetve a vándorlási egyenleg kapcsán néhány járásban kiemelt beavatkozást igényelnek (noha ez a két jelenség nem jár együtt, hiszen az idősebb korosztályok kevéssé mobilak). A Sárospataki és a Sátoraljaújhelyi járás mindkét szempontból komoly problémákkal küzd – elöregedett és vándorlással is nagymértékben sújtott területek. A koronavírus járvány demográfiai szempontból a gyorsjelentés készítésének időpontjában (2020 júniusában) nem volt jelentős hatással az ismerhető statisztikák alapján, ám a válság hosszabb távú hatásai várhatóan ezeket a területeket hatványozottan fogják érinteni.

A beruházások 2019-es mértéke magas volt, ezek nagyobb része továbbra is a tradicionális ipari központokban összpontosult. A beruházások egy része már korábbi gyártókapacitások növelése volt, azok összetétele azonban az innovációs potenciál növelése irányába mutat – zöld házak, új ipari megoldások újragondolása, egészségügyi kutatás-fejlesztési hely fejlesztése. Negatív fejlemény, hogy Ózd egyik komoly foglalkoztatója felhagy tevékenységével, ezzel mintegy 1000 álláskereső jelenik majd meg a megyében.

A foglalkoztatásban a koronavírus-járvány teljesen új helyzetet hozott. A gazdaság leállásának negatív eredményei azonnal érzékelhetők voltak az álláskeresők regiszterbe áramlásának megugrásában, ám a májusi új belépők száma (ami visszaállt a januári szintre) némi bizakodásra adhat okot. A betöltetlen álláshelyek számában várhatóan még több hónapig nem lesz változás, ám ezt is nagyban befolyásolja majd az, hogy a megyei vállalkozások milyen mértékben tudnak élni a támogatási lehetőségekkel, illetve az, hogy milyen forgatókönyveket használnak a termelés újraindításánál. Ennek kapcsán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) készít felmérést, amelyben a cégek válság-forgatókönyveire kíváncsiak. A BOKIK a járvány alatt is megkérdezte a megyei munkaadókat. Ennek eredményei szerint a mikrovállalkozások (jellemzően az egyéni vállalkozásként működő, egyéb szolgáltatások ágazatban működő szakemberek), ágazat szerint a vendéglátás-turizmusban működő cégek szorulnak leginkább segítségre. A megye vegyipari vállalkozásai (többek között a fertőtlenítőszerek, illetve a különböző gyógyszeripari megrendelések felfutása következtében) a járványhelyzet nyertesei közé tartoznak.

A járvány néhány kézzel fogható következményei:

• Az eddig is jellemző (a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzati Hivatal által kiemelten kezelt) digitális transzformáció felgyorsult, ami nemcsak a nem termelő munkakörök újratervezését indítja el, hanem felgyorsíthatja a robotizációt is.
• A járványhelyzet kezelése főként a vállalkozások fejlesztési forrásait emésztette fel, így a tervezett fejlesztési beruházások elmaradhatnak, de legalább is időben elhúzódhatnak, ami versenyképességi problémákat okoz. A kormány válságkezelési lépései támogatták a munkáltatókat a munkavállalók megtartásában, ami enyhítheti ennek a forrás-kiesésnek a terhét.
• A munkavállalók részéről fokozott hangsúlyt kap az önálló munkára vagy akár az otthoni munkára való képesség. Sokan számoltak be arról, hogy a magánélet és a munka összehangolása kihívást jelentett, így az olyan alapkompetenciák erősítésére van szükség, mint pl. az önszabályozás, a teljesítmény alapú motiváció. Ehhez a munkáltató nyitottsága és munkavállalójába vetett bizalmára van szükség, valamint egyértelmű kimenetek, elvárások, eredménytermékek megjelölésére.
• A távmunka szervezése, működtetése a cégek (különösen a kkv-k) vezetőinek kihívást jelent, fel kell készülniük a fizikailag nem jelenlévő, hatékonyabb csapatok működtetésére. A vállalati működési rendszer összetett, fizikai és virtuális folyamatok párhuzamos szervezésére lesz szükség.
• A cégeknek fel kell készülniük az újabb járványhullámokra, vagy más potenciális válságok kezelésére, hogy hasonló problémák esetén gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni egyrészt a munkavállalók rugalmas kezelésére, másrészt a termelés gyors adaptálódására.
• A mesterséges intelligencia egyre több területen történő alkalmazása megköveteli a munkavállalóktól a technológiai készségek meglétét és azok folyamatos bővítését, az önfejlesztést is. A rugalmas önfejlesztés lehetővé teszi nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók adaptációs teljesítményének fejlesztését is.

2020 tavaszán elkészült a Megyei Közgyűlés Középtávú Gazdasági Programja, amelynek megállapításait és céljait, beavatkozásait is figyelembe veszi a Gyorsjelentés, különösen az ajánlások, illetve az operatív fejlesztési projektek javaslatai esetében. A Gyorsjelentésben megfogalmazott 5 ajánlás a következő:

1. Cégek válságállóságát olyan módon kell javítani, hogy erősödik a tapasztalatcsere, illetve a jó gyakorlatokat a kölcsönös hasznok elvén megosztják egymással a megyei vállalkozások. A tapasztalatok szerint azok a cégek kezelték jobban a válságot, amelyek rendelkeztek ún. vész-forgatókönyvekkel (jellemzően a multinacionális vállalatok), és gyorsan, rugalmasan át tudták állítani termelési kapacitásaikat.
2. A helyileg beágyazott civil szervezetek egyszerűbben, s hatékonyabban érik el azokat a – főként inaktív – rétegeket, amelyek munkaerő-tartalékot képeztek az elmúlt évek munkaerő-hiányos gazdasági helyzetében. A járvány gazdasági veszélyeinek elmúltával újra fontossá válhat a megyében még mindig jelenlévő munkaerő-piaci potenciál (jellemzően inaktív rétegek). Következésképpen továbbra is szükséges a helyi civil szervezetek bevonása a megyei és helyi paktumok működésébe, és a helyi tapasztalatok hatékony beépítése.
3. A közfoglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, ezen szintén változtathat a koronavírus-járvány. Az állásukat hirtelen elvesztők esetében a közmunka-programok újraindítása lehet a gyors reakció az álláskeresési támogatások jogosultsági idején túl. Ez újra előtérbe helyezi majd az önkormányzati tagsággal rendelkező társadalmi szervezetek működését: a közfoglalkoztatás esetleges – kényszerű – felfutását olyan módon kellene támogatnia a működő szociális szövetkezeteknek, ami garantálja a nagyobb hozzáadott-értéket, ily módon a helyi termékek piacra juttathatóságát.
4. Az úthálózatnak nemcsak minőségileg kell megújulnia, hanem átgondolt fejlesztéssel az úthasználatot (értsd közösségi közlekedés) is fejleszteni kell. Az infrastrukturális fejlesztéseknek követnie kell a megye középtávú érdekeit, és azokat a térségeket kell célozniuk, amelyeket különösen sújt ez a probléma.
5. A helyi termékek között főként azok találhatók, amelyek a közfoglalkoztatási programok kapcsán készülnek el a szociális szövetkezetekben. Szinte minden településnek van kertészete, ám ezek hozzáadott értéke alacsony szinten áll és kereskedelmi értékesítése fejletlen, sok az átfedés és a felesleges gyártási kapacitás.

A fentiek értelmében az alábbi projektek (részben már a Foglalkoztatási Stratégiában is lefektetett módon) megvalósítása jelenthet támogatást néhány társadalmilag fontos probléma megoldásában.

• Megyei online piactér kiépítése a szociális szövetkezetek termékeinek piacra jutásához
• Kis létszámú munkavállalói csoportok innovatív és optimalizált szállítása
• Megyei validációs pilot projekt kezdeményezése
• Digitális kompetencia-fejlesztés a hátrányos helyzetű családok (potenciális munkavállalók) körében
• A felnőtt lakosság transzverzális kompetenciáinak fejlesztése.

A részletes szakmai gyorsjelentés letölthető a foglalkoztatási paktum honlapjáról.

Ha elsők között szeretne információt kapni a foglalkoztatási paktum honlapján megjelenő hírekről, támogatásokról, rendezvényekről, akkor regisztráljon, és tájékoztatást küldünk e-mail címére.