A foglalkoztatási paktum modellje és módszertana szerint megyei szintû foglalkoztatási együttmûködések támogatása valósul meg abban a programban, melynek egyik alapdokumentuma a 2017 júliusában elkészült megyei foglalkoztatási stratégia. A projekt idõszakában a stratégia minden évben felülvizsgálatra kerül, ami a - szintén évente megismételt - munkaerõ-piaci felmérésre épül. Az ez évi felmérésre 2020 március-áprilisában került sor, így abban csak részben jelenhetnek meg az egészségügyi veszélyhelyzet hatásai. A gyorsjelentést 2020-ban nyilvánvalóan jelentõsen befolyásolta az év elsõ felében az egész világot érintõ koronavírus-járvány. Mindazonáltal a gyorsjelentés elkészítésének idõszakában friss, megbízható statisztikák csak részben álltak rendelkezésre.

Az elkészült dokumentum letölthetõ a projekt honlapjáról, az alábbiakban röviden bemutatjuk a gyorsjelentés fõbb megállapításait.

A demográfiai folyamatok negatív spirálja lassulni látszik a megyében. Egyrészt csökkent a természetes fogyás mértéke, amelyet tovább erõsíthet a 2019-ben ugrásszerûen megnövekedett házasságkötés-szám is. Másrészt a nemzetközi vándorlási egyenleg két éve 1000 fõ fölötti plusz-lakosságot generál, ami már statisztikai értelemben is értelmezhetõ. Az egyes járások azonban nem egyenlõen részesülnek ezekbõl a pozitív folyamatokból, különösen az északi határ mentén elterülõ járásokban rossz a helyzet. A megyén belüli különbségek a korcsoportos felépítés, illetve a vándorlási egyenleg kapcsán néhány járásban kiemelt beavatkozást igényelnek (noha ez a két jelenség nem jár együtt, hiszen az idõsebb korosztályok kevéssé mobilak). A Sárospataki és a Sátoraljaújhelyi járás mindkét szempontból komoly problémákkal küzd – elöregedett és vándorlással is nagymértékben sújtott területek. A koronavírus járvány demográfiai szempontból a gyorsjelentés készítésének idõpontjában (2020 júniusában) nem volt jelentõs hatással az ismerhetõ statisztikák alapján, ám a válság hosszabb távú hatásai várhatóan ezeket a területeket hatványozottan fogják érinteni.

A beruházások 2019-es mértéke magas volt, ezek nagyobb része továbbra is a tradicionális ipari központokban összpontosult. A beruházások egy része már korábbi gyártókapacitások növelése volt, azok összetétele azonban az innovációs potenciál növelése irányába mutat – zöld házak, új ipari megoldások újragondolása, egészségügyi kutatás-fejlesztési hely fejlesztése. Negatív fejlemény, hogy Ózd egyik komoly foglalkoztatója felhagy tevékenységével, ezzel mintegy 1000 álláskeresõ jelenik majd meg a megyében.

A foglalkoztatásban a koronavírus-járvány teljesen új helyzetet hozott. A gazdaság leállásának negatív eredményei azonnal érzékelhetõk voltak az álláskeresõk regiszterbe áramlásának megugrásában, ám a májusi új belépõk száma (ami visszaállt a januári szintre) némi bizakodásra adhat okot. A betöltetlen álláshelyek számában várhatóan még több hónapig nem lesz változás, ám ezt is nagyban befolyásolja majd az, hogy a megyei vállalkozások milyen mértékben tudnak élni a támogatási lehetõségekkel, illetve az, hogy milyen forgatókönyveket használnak a termelés újraindításánál. Ennek kapcsán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) készít felmérést, amelyben a cégek válság-forgatókönyveire kíváncsiak. A BOKIK a járvány alatt is megkérdezte a megyei munkaadókat. Ennek eredményei szerint a mikrovállalkozások (jellemzõen az egyéni vállalkozásként mûködõ, egyéb szolgáltatások ágazatban mûködõ szakemberek), ágazat szerint a vendéglátás-turizmusban mûködõ cégek szorulnak leginkább segítségre. A megye vegyipari vállalkozásai (többek között a fertõtlenítõszerek, illetve a különbözõ gyógyszeripari megrendelések felfutása következtében) a járványhelyzet nyertesei közé tartoznak.

A járvány néhány kézzel fogható következményei:

• Az eddig is jellemzõ (a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzati Hivatal által kiemelten kezelt) digitális transzformáció felgyorsult, ami nemcsak a nem termelõ munkakörök újratervezését indítja el, hanem felgyorsíthatja a robotizációt is.
• A járványhelyzet kezelése fõként a vállalkozások fejlesztési forrásait emésztette fel, így a tervezett fejlesztési beruházások elmaradhatnak, de legalább is idõben elhúzódhatnak, ami versenyképességi problémákat okoz. A kormány válságkezelési lépései támogatták a munkáltatókat a munkavállalók megtartásában, ami enyhítheti ennek a forrás-kiesésnek a terhét.
• A munkavállalók részérõl fokozott hangsúlyt kap az önálló munkára vagy akár az otthoni munkára való képesség. Sokan számoltak be arról, hogy a magánélet és a munka összehangolása kihívást jelentett, így az olyan alapkompetenciák erõsítésére van szükség, mint pl. az önszabályozás, a teljesítmény alapú motiváció. Ehhez a munkáltató nyitottsága és munkavállalójába vetett bizalmára van szükség, valamint egyértelmû kimenetek, elvárások, eredménytermékek megjelölésére.
• A távmunka szervezése, mûködtetése a cégek (különösen a kkv-k) vezetõinek kihívást jelent, fel kell készülniük a fizikailag nem jelenlévõ, hatékonyabb csapatok mûködtetésére. A vállalati mûködési rendszer összetett, fizikai és virtuális folyamatok párhuzamos szervezésére lesz szükség.
• A cégeknek fel kell készülniük az újabb járványhullámokra, vagy más potenciális válságok kezelésére, hogy hasonló problémák esetén gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni egyrészt a munkavállalók rugalmas kezelésére, másrészt a termelés gyors adaptálódására.
• A mesterséges intelligencia egyre több területen történõ alkalmazása megköveteli a munkavállalóktól a technológiai készségek meglétét és azok folyamatos bõvítését, az önfejlesztést is. A rugalmas önfejlesztés lehetõvé teszi nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók adaptációs teljesítményének fejlesztését is.

2020 tavaszán elkészült a Megyei Közgyûlés Középtávú Gazdasági Programja, amelynek megállapításait és céljait, beavatkozásait is figyelembe veszi a Gyorsjelentés, különösen az ajánlások, illetve az operatív fejlesztési projektek javaslatai esetében. A Gyorsjelentésben megfogalmazott 5 ajánlás a következõ:

1. Cégek válságállóságát olyan módon kell javítani, hogy erõsödik a tapasztalatcsere, illetve a jó gyakorlatokat a kölcsönös hasznok elvén megosztják egymással a megyei vállalkozások. A tapasztalatok szerint azok a cégek kezelték jobban a válságot, amelyek rendelkeztek ún. vész-forgatókönyvekkel (jellemzõen a multinacionális vállalatok), és gyorsan, rugalmasan át tudták állítani termelési kapacitásaikat.
2. A helyileg beágyazott civil szervezetek egyszerûbben, s hatékonyabban érik el azokat a – fõként inaktív – rétegeket, amelyek munkaerõ-tartalékot képeztek az elmúlt évek munkaerõ-hiányos gazdasági helyzetében. A járvány gazdasági veszélyeinek elmúltával újra fontossá válhat a megyében még mindig jelenlévõ munkaerõ-piaci potenciál (jellemzõen inaktív rétegek). Következésképpen továbbra is szükséges a helyi civil szervezetek bevonása a megyei és helyi paktumok mûködésébe, és a helyi tapasztalatok hatékony beépítése.
3. A közfoglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, ezen szintén változtathat a koronavírus-járvány. Az állásukat hirtelen elvesztõk esetében a közmunka-programok újraindítása lehet a gyors reakció az álláskeresési támogatások jogosultsági idején túl. Ez újra elõtérbe helyezi majd az önkormányzati tagsággal rendelkezõ társadalmi szervezetek mûködését: a közfoglalkoztatás esetleges – kényszerû – felfutását olyan módon kellene támogatnia a mûködõ szociális szövetkezeteknek, ami garantálja a nagyobb hozzáadott-értéket, ily módon a helyi termékek piacra juttathatóságát.
4. Az úthálózatnak nemcsak minõségileg kell megújulnia, hanem átgondolt fejlesztéssel az úthasználatot (értsd közösségi közlekedés) is fejleszteni kell. Az infrastrukturális fejlesztéseknek követnie kell a megye középtávú érdekeit, és azokat a térségeket kell célozniuk, amelyeket különösen sújt ez a probléma.
5. A helyi termékek között fõként azok találhatók, amelyek a közfoglalkoztatási programok kapcsán készülnek el a szociális szövetkezetekben. Szinte minden településnek van kertészete, ám ezek hozzáadott értéke alacsony szinten áll és kereskedelmi értékesítése fejletlen, sok az átfedés és a felesleges gyártási kapacitás.

A fentiek értelmében az alábbi projektek (részben már a Foglalkoztatási Stratégiában is lefektetett módon) megvalósítása jelenthet támogatást néhány társadalmilag fontos probléma megoldásában.

• Megyei online piactér kiépítése a szociális szövetkezetek termékeinek piacra jutásához
• Kis létszámú munkavállalói csoportok innovatív és optimalizált szállítása
• Megyei validációs pilot projekt kezdeményezése
• Digitális kompetencia-fejlesztés a hátrányos helyzetû családok (potenciális munkavállalók) körében
• A felnõtt lakosság transzverzális kompetenciáinak fejlesztése.

A részletes szakmai gyorsjelentés letölthetõ a foglalkoztatási paktum honlapjáról.

Ha elsõk között szeretne információt kapni a foglalkoztatási paktum honlapján megjelenõ hírekrõl, támogatásokról, rendezvényekrõl, akkor regisztráljon, és tájékoztatást küldünk e-mail címére.